Tegnap találtam meg a postaládánkban a Sok Hírünk Van című részönkormányzati kiadványt.
Sok más érdekesség között találtam benne, egy olvasói levelet, "Szavazásról a demokrácia jegyében" címmel. Érdekes vélemény, amit megfogalmaz, de az enyémtől némileg eltér. Lehet, hogy másokat nem érdekel az én véleményem, de hátha mégis. A helyzet a következő: Pécs városában a helyhatósági választásokat az MSZP - SZDSZ koalíció nyerte 2006 őszén. Vasason, Somogyban és Hirden Huba Csaba lett az egyéni képviselő. A furcsa választási matematika miatt, hogy töredékszavazatok se vesszenek el, (vagyis azok, amelyeket olyan képviselőkre adtak le, akik nem kerültek be a városi képviselőtestületbe), találták ki a kompenzációs listát. Erről a listáról került be a testületbe, az a hölgy, akit úgymond a "nyakunkra ültettek" - a cikk szerzője szerint -, aki ezért veszélyben érzi a demokráciát. Amennyire én tudom a közgyűlés SZMSZ-e szerint a városvezető koalíció joga és felelőssége kinevezni a településrészi önkormányzat vezetőjét. Mint ahogyan a 2007. évi részönkormányzati választás sem választás volt, hanem jelölés. A Fidesz - KDNP frakció demokráciaérzékére jellemző, hogy azonnal bíróságon támadták meg Tóth Mihályné listáról való képviselővé válását. Ráadásul Nagy Csaba Fidesz - képviselő a hatalmi ágak szétválasztása óta, mióta a bíróságok függetlenek minden más állami szervtől, azt állította azon az ominózus testületi ülésen, hogy ha másik 3 bíró dönt a kérdésben, biztos más döntés született volna (Vajon ezt az állítását mire alapozta?) Azon az ülésen Tóth Mihálynét többször felszólították, hogy ne fogadja el a jelölést, hanem lépjen vissza az egyéni képviselő javára. Ezzel kapcsolatban két példa jut eszembe, melyek közül az egyik már valóban történelem. Az első szabad választások győztes pártjának elnöke, miniszterelnök, ha támadták, mindig azt mondta: "Uraim tetszettek volna megnyerni a választást". A másik példa ennél jóval közelibb és sokkal taszítóbb is. 2005 nyara, köztársasági elnök - választás a parlamentben. Akkor és ott a Fidesz akarata felülírt minden olyan fogalmat, amit eddig úgy tudtam, hogy tisztelni kell és amelyekért még a kezdetekkor a Fidesz is küzdött. Akkor nem számított sem demokrácia, sem  korrektség, meg ehhez hasonló fogalmak. Egy dolog volt fontos, hogy jelöltjük befusson. Ebbe még az az emlékezetes Áder - féle vakondokokozás is belefért, tehát a cél szentesítette az eszközt. Ami pedig a dologban a legszebb, a jelöltnek eszébe sem jutott visszalépni, pedig még szavazólap - bemutatási kötelezettség is terhelte az ellenzéki pártok képviselőit az urnába való bedobás előtt, annak ellenére, hogy a szavazás titkos volt. Érdekes, hogy ezt a cirkuszt a tisztelt hívek szó nélkül tudomásul vették, sőt természetesnek, ,rendjénvalónak tekintették. Sajnos, nem ez az egyetlen példa van a legnagyobb ellenzéki párt demokrácia iránti "elkötelezettségére", de most legyen elég ennyi. Abban természetesen egyetértek a cikk szerzőjével, hogy a szavazásokon részt kell venni, legyen az választás, vagy népszavazás, mert a választópolgárok csak így tudják kifejezni akaratukat, ha az nem is mindig esik egybe a többség akaratával.

                                   Egy másik választópolgár
              (Név és elérhetőség a www.vasasmost.gportal.hu weboldalon)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.