A tavalyi december szomorúen telt el. Édesapám már október 23 - ika óta kórházban volt, és egyre romlott az állapota. Többet volt eszméletlen,mint észnél. Ami csak létezik mindent kipróbáltak rajta. December 28 - án bekövetkezett a tragikus nap, elhunyt. Még a mai napig sem tudjuk miben és miért halt meg. 73 év szerintem nem nagy kor,még élhetett volna. De hát ha az orvosok nem hibáznak persze......... Mert szerintem igenis orvosi műhiba miatt kellett meghalnia. Mert sok itt a hát meg a véletlen, meg a talán. De ezt az orvosok nem ismerik el, sajnos ! Január 4 - én jöttem haza és Január 12 - én volt a hamvasztás utáni búcsúztató. A régi munkatársak és barátok közűl nem sokan jöttek el. Pedig azt hittem hogy többen elkísérik utolsó utjára az édesapámat. Bányász volt mindig. Sokan ismerték vasason. Szeretnék köszönetet mondani személy szerint Fuchs Károlynak, Hegyközi Jánosnak, Kiss Ilinek, Bajkó Bálintnak és édesanyjának, Kolozsvári Tibornénak és lányának amiért ott voltak és fájdalmunkban osztoztak. Külön köszönet a Vasasi Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek a koszorúért.

Fájó szívvel köszönöm.

Hábenczius Edit - Edit Refflinghaus.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.